Hogyan segít a trauma-informált légzésterápia az idegrendszer szabályozásában?

A legtöbb ember akkor fordul légzőgyakorlatokhoz, amikor már túl sok: stressz, szorongás, alvásproblémák vagy kimerültség formájában. Ilyenkor gyakran gyors megoldást keresünk – pedig az idegrendszerünk nem „kikapcsolni”, hanem biztonságba kerülni szeretne.

Mi az a trauma-informált légzésterápia?

A trauma-informált breathwork olyan légzésalapú módszer, amely figyelembe veszi az idegrendszer terhelhetőségét, és nem kényszeríti bele a testet intenzív állapotokba. Nem célja a „katartikus áttörés”, sokkal inkább a finom, fokozatos szabályozás.

Ez különösen fontos azoknál, akik:

• korábban átéltek traumát (akár „kis t” traumát is),
• érzékenyek az intenzív gyakorlatokra,
• hajlamosak túlpörögni vagy lefagyni stresszhelyzetben.

Idegrendszeri szabályozás – mit jelent valójában?

Az autonóm idegrendszerünk folyamatosan figyeli: biztonságban vagyunk-e. Ha a válasz nem, akkor harc, menekülés vagy lefagyás állapotába kapcsol.
A trauma-informált légzés célja nem az, hogy „lenyugtasson”, hanem hogy megtanítsa az idegrendszert visszatalálni az egyensúlyba.

Ez történik a gyakorlatok során:

• lassul a légzésritmus,
• csökken az idegrendszeri túlaktiváció,
• nő a testérzetekkel való biztonságos kapcsolat,
• helyreáll az önszabályozás képessége.

Miben más ez, mint az intenzív breathwork?

Sok népszerű légzésmódszer gyors és erőteljes változásokat idéz elő. Ez bizonyos élethelyzetekben hasznos lehet, de nem mindenkinek és nem mindig.

A trauma-informált megközelítés:

• nem erőltet,
• nem tol túl határokon,
• teret ad a test jelzéseinek,
• hosszú távú idegrendszeri regenerációt támogat.

Kinek ajánlott?

Ez a módszer ideális lehet, ha:

• szeretnél mélyebb kapcsolatba kerülni a testeddel,
• fontos számodra a biztonságos önismereti út,
• nem „teljesítményként” tekintesz a fejlődésre,
• valódi, fenntartható változást keresel.

A légzés nem eszköz arra, hogy megjavítsd magad.
A légzés kapu, amin keresztül visszatalálhatsz önmagadhoz.